RMS Titanic

magyar Titanic oldal és képgaléria

main_back_base_with_titanic.jpg

1. Miért építették a Titanicot?

A Titanicról ugyan főként azt tudjuk, hogy gazdag és híres embereket szállított Európa és az Egyesült Államok között, a hajó azonban több célt is szolgált:

1. brit és amerikai postaküldemények szállítása - a hajó teljes neve "Királyi Postahajó" (Royal Mail Ship - RMS Titanic) volt;

2. általános áruszállítás és fagyasztott hús szállítása, mivel az idő tájt Európa nem volt képes a szükségleteit kielégítő mennyiségű hús előállítására;

3. az első osztályú utasok luxuskörülmények közötti, a másodosztályú utasok kimagasló kényelemben történő, illetve a harmadosztályú utasok költséghatékony szállítása.

4. brit zászló alatt hajózva hirdessék a brit nemzeti büszkeséget. Habár a Titanic tulajdonosai amerikai üzleti körhöz tartoztak, a hajót brit műhelyben építették, brit eszközökkel szerelték fel, brit legénység irányította, így a köztudatba brit hajóként vonult be.


2. Mekkora volt a Titanic

A Titanic hosszúsága 269,0622, szélessége 28,194 méter volt. A hajótest hajógerinc feletti merülési mélysége 10,541 méter. A merülés vonalában a Titanic 52 310 tonnát nyomott; a hajótest és a felső fedélzet alatti rész 4.632.800 köbláb (46 328 bruttó regisztertonna) térfogatú volt - ebből 2 183 100 köbláb (21 831 nettó regisztertonna) volt az utas-, illetve áruszállításra szolgáló hasznos kapacitás. A Titanic motorjainak összteljesítménye 50 000 lóerő volt, de a kivitelezők szerint, ha túlélte volna a katasztrófát, elérhette volna az akár 55 000 LE-t is.

3. Hány embert szállított a Titanic?

A Lord Mersy (egyes források szerint Mersey) által vezetett vizsgálat megállapítása szerint 1316 utas volt a fedélzeten: 325 az első osztályon, 285 a másod- és 706 a harmadosztályon. A katasztrófa idején a hajón összesen 885 férfi és nő teljesített szolgálatot, a fedélzeti részlegen 66; a motortérben 325; és a vendégeket ellátó részlegben 494 fő. Jelen volt még a nyolcfős hajózenekar, ők egy másik cég alkalmazottai voltak, és valójában másodosztályú jeggyel utaztak.

4. Ki építette a Titanicot?

A Titanic kivitelezője az írországi, Queen's Island-i Harland és Wolff hajóépítő cég volt. A telep 1859-ben került Edward Harland birtokába, aki pár évvel később társult G. W. Wolff-fal, és 1862-től Harland és Wolff néven működtek. A Titanic építésekor az eredeti tulajdonosok már meghaltak, illetve nyugdíjba vonultak, a cég Lord Pirrie irányítása alatt működött.

5. Ki volt a Titanic tulajdonosa?

A Titanic közvetlen tulajdonosa és üzemeltetője az Óceáni Gőzhajózási Társaság volt - vagy ahogy mindenki ismeri, a "White Star" line (nevét a cég zászlaján feltűnő fehér csillagról kapta). A "White Star" zászlóját először az 1850-es években tűzték ki az árbocra, hogy az aranylázat kihasználva Ausztráliába szállítsák az aranyásókat. A vállalatot végül Thomas Ismay vásárolta meg, aki 1869-ben újjászervezte a céget. 1902-re a White Star már nem független társaság, a vállalatot megvásárolták, és a Brit Nemzetközi Hajózási Társaság teljes tulajdonú leányvállalata lett, ez a társaság viszont a New Jersey-i Nemzetközi Kereskedelmi Hajózási Társaság tulajdonában volt - mindez az ipari óriás, J. P. Morgan irányítása alatt. A Titanic katasztrófájának idejében a White Star egy egész flottával rendelkezett; járatokat üzemeltetett az Egyesült Királyság és Ausztrália, Új-Zéland, Kanada és az Egyesült Államok között.

6. Mikor és mennyi idő alatt építették meg a Titanicot?

A White Star hivatalosan 1907-ben, nagy versenytársa, a Cunard Line RMS Lusitania nevű hajójának első útja alkalmából jelentette be, hogy meg kívánja építeni a Titanicot. Az volt a szándékuk, hogy a Cunard hajója körüli hírverés kapcsán felhívják az emberek figyelmét az új, nagyobb, öt éven belül várható Titanicra. Az 1907 után következő évek azzal teltek, hogy előteremtették a pénzt, különböző terveket készítettek, és tárgyalásokat kezdtek a New York-i kikötői hivatalokkal egy meghosszabbított móló építésének engedélyezéséről - hogy megfelelő helyet biztosítsanak az új óriásnak. A Titanic tényleges építése - az első acéllemezek összeszegecselésével - 1909. március 22-én kezdődött meg. Valamivel több, mint két év múlva, 1911. május 11-én bocsátották vízre a Titanicot. Nagyon sok munka volt még hátra, de abban az időkben a hajókat általában üres hajótestként bocsátották a vízre, hogy a vízrebocsátási súlyt a minimumon tarthassák. Közel egy évbe tellett, hogy beszereljék a hajómotorokat, kazánokat, a kialakítsák a belső tereket, a hajókonyhát és felszereljék a navigációs eszközöket. A Titanicot 1912. április 10-én szállították le a White Star Line-nak, a Titanic elhagyta az angliai Southamptont, és elindult az első útjára, New Yorkba.

7. Miben különbözött a Titanic a versenytársaitól?

A White Star 1907-ben kezdte el tervezni a Titanicot. A rivális Cunard Line nagy sikereket ért el új hajóival, a Lusitaniával és a Mauretaniával, amelyek akkoriban a világ legnagyobb és leggyorsabb hajói voltak. A rekordsebességű átkelések mindazonáltal nagyon sokba kerültek - hihetetlen mennyiségű szén és munkaerő kellett hozzá, valamint jelentősen csökkent az utazási komfort. A White Star bölcsen úgy döntött, hogy nem kel gyorsasági versenyre a Cunard Line-nal, helyette egy alig lassabb, de sokkal nagyobb, kényelmesebb, luxuskivitelű hajó építése mellett döntött.

8. Mi az a "testvérhajó" és volt-e a Titanicnak?

A White Star Line úgy határozott, hogy három egyforma hajót épít a Harland és Wolff tervei alapján. Ezek a hajók később az "Olympic", "Titanic", és "Britannic" nevet kapták. Teljesen szokványos volt, hogy a hajózási társaságok több hajót építenek azonos tervek alapján. Hatalmas pénzösszegeket tudtak megtakarítani azzal, hogy a mérnökök csak egy tervet készítettek, de ennél sokkal fontosabb volt, hogy így a hajózási társaságok "rendszeres heti szolgáltatást" tudtak nyújtani. Ha a White Star csak a Titanicot építette volna, akkor - figyelembe véve a hajó sebességét és a felkészítéséhez szükséges időt - a Titanic egy hónapban csak egyszer jutott volna el New Yorkba. Így túl sok idő telt volna el a járatindulások között, és az utasok - időszűkében - valószínűleg úgy döntöttek volna, hogy egy másik társaság korábban induló járatára foglalnak helyet. Három hasonló hajóval a White Star hetente kínálhatott luxushajóutakat. Mivel a testvérhajókat egyformának szánták, az utasoknak nem lett volna okuk jobban ragaszkodni az egyikhez, mint a másikhoz. Természetesen, ahogy a hajók sorra épültek, az újabbakat mindig egy kicsit módosították az előző tapasztalatok alapján. Az Olympic 1911-ben futott ki először, így a Titanicot az első, 1912-es útjára már módosították - többek között több luxuslakosztályt építettek, valamint az elülső sétafedélzetet is megváltoztatták. A harmadik hajó, amit végül Britannicnak neveztek el, a Titanic katasztrófájának fényében komoly módosításokon ment keresztül; több vízzáró választófallal és több mentőcsónakkal szerelték fel.

9. Mi történt az Olympickal és a Britannickal?

Az Olympic 1911 júniusában indult első útjára, és a Southampton - New York útvonalon járt egészen 1914 augusztusáig, az I. világháború kitöréséig. A háború alatt alapvetően a hadsereg igényeit szolgálta ki, amerikai és ausztrál csapatokat szállított európai frontvonalakra. A háború végével, 1918-ban a folyamatot megfordították, és az Olympic Európából szállította vissza a katonákat hazájukba. 1919-ben az Olympic visszatért a transzatlanti személyszállításhoz, de az 1930-as években a hajót a kora és a megváltozott gazdasági körülmények miatt kivonták a forgalomból. 1934-ben a két brit rivális, a Cunard és a White Star Line a gazdasági recesszió túlélése érdekében egyesült. Az új társaság, a Cunard White Star alaposan felülbírálta "kiöregedett és felesleges raksúlyú" hajóállományát. A döntés értelmében eladta flottája idősebb darabjait, összesen nyolc hajót, és ezek között volt a tisztességben megöregedett Olympic is. A kiöregedett brit hajók sorsa ez idő tájt az volt, hogy Észak-Angliában vagy Skóciában szétbontották őket. Így az Olympic 1935. október 11-én kihajózott Southamptonból, és elindult a skót Inverkeithing felé, hogy a Thomas Ward Társaság elbontsa. Először egy nyilvános árverés során kiárusították a bútorait, tartalék eszközeit, szőnyegeit és egyéb apróságait. Az árverés szintenként történt, és körülbelül tíz napig tartott. Legvégül az Olympic hajótestét darabokra szedték, az acélt beöntötték és újrahasznosították. A Britannicot 1914. február 26-án bocsátották vízre, de sosem használták luxus személyszállításra. A brit kormány lefoglalta, kórházhajóként szolgált 1915. november 21-éig, amikor elsüllyedt az Égei-tengeren, a Kea sziget közelében, és 30 embert vitt magával a hullámsírba.

10. Honnan ered az "RMS Titanic" név, és mit jelent?

"RMS" azaz "Royal Mail Ship" (egyesek szerint "steamer", vagyis gőzös) - Királyi Postahajót jelent. A megnevezés arra utal, hogy a Titanicnak megbízása volt a brit kormánytól brit (azaz királyi) posta szállítására. Voltak olyan esetek, amikor a HMS előtag (His Majesty's Ship - Őfelsége Hajója) jelent meg, de ez helytelen, amióta a H. M. S. megjelölést kizárólag a brit hadihajók használhatják. A nevek - "Olympic", "Titanic", és "Gigantic" a görög mitológiából származnak. Az ókori görögök azt hitték, hogy a világegyetem teremtette az isteneket, nem pedig fordítva. Az Anyaföld teremtette istenek első generációja: a Titánok. Őket a gyermekeik támadták meg és győzték le, majd az új uralkodó istenek az Olümposz hegyére költöztek. A harcban a Gigászok siettek a Titánok védelmére, de őket is lemészárolták a háború során.

11. Miért változtatta a White Star Line a harmadik hajó nevét "Gigantic"-ról "Britannic"-ra?

A Titanic elsüllyedése után a White Star elnöke, Bruce Ismay elvetette az ötletet, hogy az új hajót "Gigantic"-ra kereszteljék; habár a név szerepelt már szaklapokban a Titanic tragédiáját megelőző hónapokban. Annak ellenére, hogy a változtatásnak nincs közvetlen dokumentációja, valószínű, hogy a "Gigantic" nevet túl arrogánsnak találták a Titanic elvesztése után, és így a sokkal hagyományosabb és hazafiasabb "Britannic" mellett döntöttek.

12. Miért mondták, hogy a Titanic elsüllyeszthetetlen, és honnan ered a történet?

A Titanicot a bulvársajtóban a "gyakorlatilag elsüllyeszthetetlen" jelzővel látták el. Ez nem volt szokatlan, a hajókat már évtizedek óta vízzáró rekeszekkel szerelték fel, hogy baleset esetén megakadályozzák a beömlő víz továbbterjedését. A sajtó ezt a kifejezést sok éven keresztül rutinszerűen alkalmazta. Miután a Titanic elsüllyedt, a tragédiából mítosz lett, és az eredetileg használt "gyakorlatilag elsüllyeszthetetlen" "elsüllyeszthetetlenné" rövidült, hogy még jobban kidomborítsák a történet erkölcsi mondanivalóját. 1912-ben a művelt emberek egyike sem hitte volna, hogy a Titanic valóban elsüllyeszthetetlen, de nehéz volt olyan komoly balesetet elképzelni, amely a tengerfenékre küldi a hajót.

13. Miért nem volt a Titanicon elég mentőcsónak?

A Titanic mentőcsónak-kapacitását a Brit Kereskedelmi Tanács még 1894-ben megfogalmazott szabályai határozták meg. Ezek a szabályok 1912-re elavultak. A Titanic négyszer akkora volt, mint a 18 évvel azelőtti előírásban meghatározott legnagyobb hajó, így tehát a törvény nem írta elő, hogy 16 mentőcsónaknál többnek kellene lennie a Titanicon, tekintet nélkül a hajón tartózkodó emberek számára. Amikor a Titanic kihajózott Southamptonból, valójában több mentőcsónakot vitt magával, mint amit a törvény előírt: a 16 merev falú csónakon kívül négy mobil, összecsukható csónakot. A hajózási ipar tartott tőle, hogy a mentőcsónak-szabályozás rövid időn belül változni fog, így a Titanic fedélzetét és hajódaruit az előrelátható "mentőhajót mindenki számára" vezérelv szerint tervezték, de amíg a törvényt nem változtatták meg, addig a White Starnak nem állt szándékában ehhez alkalmazkodni. A döntést ma nehéz megérteni, de 1912-ben a baleset-megelőzéshez való hozzáállás teljesen más volt. A századfordulón a hajótulajdonosok vonakodtak megemelni a mentőcsónakok szabály szerinti minimális számát, mivel ezek elfoglalták az első- és másodosztály fedélzetének legnagyobb részét. A csónakok beszerzése, karbantartása költséges volt, és a hajó stabilitását is befolyásolták. Ráadásul a Titanic katasztrófáját megelőző években úgy érezték, hogy a mentőcsónakok nagy száma azt sugallja, hogy a hajó nem biztonságos. Különös, hogy hasonló jelenség fedezhető fel a késő 1950-es években az automobilok biztonsági övével kapcsolatban. Az autógyártók vonakodtak a beszerelésétől, mondván, hogy akkor úgy tűnik, mintha az autó nem lenne biztonságos.

14. Mikor tette meg a Titanic az első útját, és melyik kikötőkben járt?

A Titanic az Anglia déli részén fekvő Southamptonból hajózott ki 1912. április 10-én délben, hogy New Yorkba érkezzen április 15-én. Az út során megállt a franciaországi Cherbourgban, hogy további utasokat vegyen fel, valamint az írországi Queenstownban, (ma Cobh), hogy postai küldeményeket és utasokat - leginkább kivándorlókat vegyen fel.

15. Megpróbálta a Titanic megdönteni a gyorsasági rekordot?

A Titanicot kényelmes luxushajónak tervezték, nem gyorsasági rekord megdöntésére. A Titanic 21 csomós sebességre volt hivatott - ez 24 mérföld, azaz 38,9 kilométer óránként - és nem tudott volna a Cunard Line Mauretaniájával versenyezni, amely 1912-ben 26 csomóval - 30 mérfölddel, 48 km/h-val - tartotta a rekordot.

16. Mit ettek az utasok?

A különböző osztályok utasai külön ebédlőkben étkeztek. A jegy ára tartalmazta az étkezések árát, kivéve azokat az első osztályú utasokét, akik inkább ? la carte fogyasztottak a luxusétterem étlapjáról. Az első osztályon az étkezések egyrészt társasági összejövetelekhez hasonlítottak, másrészt kulináris erőnléti túrához. A Titanic első osztályának menüje megpróbálta megkísérteni a legjobbak legjobbjaihoz szokott, tehetős utasok eltompult ízlését. Az első osztályú vacsora nyolc-kilenc fogásból állt, és többnyire hideg előételekkel és osztrigával kezdődött. Ezek után minden fogást külön tálaltak fel - ez állandó parádés felszolgálást követelt a pincérektől. Az utolsó fogás az első osztályon többek között a Consommé Olga (borjúleves kecsegevelővel), lazac uborkával és hollandi mártással; Mignons Lili (libamájjal, articsókaszívekkel és szarvasgombával készítve); bárány mentaszósszal; krémes karotta, sült galambfióka zsázsaágyon, hideg spárga vinaigrette mártással, és libamájpástétom. Az utolsó napon a desszertkínálat őszibarack Chartreuse zselében és Waldorf puding volt. A puding receptje sajnos elveszett az idők folyamán, valószínűleg a White Star Line házi specialitása volt, és sosem vetették papírra. A másodosztályon az ebéd sokkal egyszerűbb volt - borsóleves, zöldséges spagetti, sózott marhahús, zöldséggombócok, sült ürühús, héjában sült krumpli, ökörnyelv, savanyúság, tápiókapuding és almatorta szerepelt a kínálatban. A harmadosztályon a menü nagyon egyszerűen elkészíthető ételekből állt, levesekből, egytálételekből. Általában zöldségleves, sült disznóhús, zsályás hagymaröszti, zöldborsó, főtt krumpli, száraz kekszek, friss kenyér, édes szósszal leöntött szilvapuding és narancs közül választhattak ebédnél az utasok.

17. Mivel töltötték a szabad idejüket az utasok a hajón?

Az első osztályú utasoknak a Titanic az 1910-es években elképzelhető legszélesebb körű szórakozási lehetőségeket kínálta. A kezdő atléták használhatták a hajó úszómedencéjét, tornatermét, squashpályáját, masszázsszalonját és törökfürdőjét. Jó időben a fedélzeti játékok, mint a shuffleboard (egy curlinghez hasonló játék) vagy a karikadobálás szintén kitűnő szabadidős programnak bizonyultak. Ha a körülmények nem kedveztek a szabadtéri elfoglaltságoknak, az ingyenes, jól felszerelt könyvtár több száz könyve várta az utasokat. Táblajátékok (sakk vagy backgammon) is szerepeltek a hajó repertoárján. Sok utas naplót vezetett az út során. A fotózás szintén nagy népszerűségnek örvendett, és legalább egy utas (Browne atya) megörökítette fotóin rövid, Southhamptonból az írországi Queenstownig tartó útját. A Titanicon voltak zenészek is, akik a háttérzenét biztosították és játszottak a különböző társaságoknak a nap folyamán. Az étkezés fontos társasági esemény volt, ami rendszerint órákig tartott. Napközben szivarokat, cigarettákat, cukorkákat, könnyű ételeket és italokat szolgáltak fel a hajó különféle termeiben. Vacsora után az urak hagyományosan a szigorúan csak a férfiaknak fenntartott szivarszobába vonultak vissza, ahol lehetőséget volt a beszélgetésekre, szerencsejátékokra. A White Star ellenezte a pénzben játszott kártyajátékokat, mivel előfordult, hogy hivatásos hamiskártyások kopasztották meg a hajók utasait. A hölgyek a vacsora utáni teára az olvasó- és írószobába telepedtek le, vagy a hajó társalgójában foglaltak helyet. A fogadás egyetlen fajtáját engedélyezték, a "hajópool"-t. Az utasok arra fogadhattak, mekkora utat tesz meg a Titanic a következő 24 óra alatt: a nyertesé lett az összes tét, illetve ebből 10%-ot megtartottak a tengerészek jótékonysági alapjának. Az utazás során a hajó tehetséges utasai számára kisebb fellépéseket is szerveztek, ahol énekelhettek, vagy komédiázhattak. A rögtönzött előadások alatt is gyűjtéseket rendeztek, a bevételt szintén jótékonysági célokra fordították. Az utasok a családdal, barátokkal és üzlettársakkal az akkoriban vezeték nélkülinek hívott rádión keresztül is tarthatták a kapcsolatot. Mivel csak nemrégiben találták fel a rádiót, az idő tájt nem volt közvetlen hangkommunikáció. Az utasok egy darab papírra írták üzeneteiket, melyeket az operátor, morzejelekkel továbbított. A fogadó hely operátora távirati blankettára írta le az üzenetet, és futárral küldte tovább. A vezeték nélküli táviratok küldése (Marconigram) nagyon drága volt, így a legtöbb üzenetet az első osztályon utazók küldték.

18. Miért mentek a Titanic utasai Amerikába?

A válasz attól függ, hogy melyik osztályon utaztak az utasok. Az első osztály utasai a társasági elit tagjai voltak, akik sokat utazgattak, és akkor éppen a Titanic volt a legfelkapottabb hely a számukra. Sokan európai körútjukról tértek vissza a kontinens körbeutazása után, vagy üzleti érdekeltségeik miatt kényszerültek ingázásra. A másodosztályon üdülési vagy áttelepülési szándékkal utaztak az Államokba - az áttelepülés volt a harmadosztályon utazók legfőbb indoka is. A Titanicon a kivándorlók hajtották a legtöbb hasznot.

19. Volt-e a Titanicon értékes rakomány?

Habár a hajó értékes rakományt szállított (kereskedelmi áru, élelmiszerek, stb.) a Titanic rakományjegyzékében nem szerepelt különleges érték, például aranyrudak.

20. Mibe került egy út a Titanicon?

Harmadosztályon a legolcsóbb jegy egy útra hozzávetőleg 36,25 amerikai dollár volt egy személyre, ha az utas hajlandó volt valaki mással megosztani a kabinját, a másodosztályon ugyanilyen feltételekkel (egy útra, egy személynek, kabinmegosztással) 66 dollár. Az első osztályon az ár 125 dollárnál kezdődött, de igen gyorsan felkúszhatott sokkal többre is, a szoba nagyságától, felszereltségétől függően. A legdrágább luxuslakosztály ára 900 brit font vagy 4500 dollár volt. Ez hihetetlenül nagy összeg, abban az időben, amikor egy átlagos háztartás havi költsége kevesebb, mint 1000 dollár volt, ezért kapta "a milliomosok lakosztálya" becenevet.

21. Miért süllyedt el a Titanic?

Az általános vélekedés szerint a Titanic azért süllyedt el, mert "jéghegynek ütközött"; valójában azonban a tragédia több körülmény összejátszásának eredménye. Hozzájárult a Titanic elsüllyedéséhez: a sebesség és a szög, ahogy összeütközött a jégheggyel, a víz hőmérséklete, a hajótest anyagának és a szegecseinek minősége, a jéghegy abban az időszakban szokatlan helyzete, a lyukak száma és az első hat vízzáró tartály elhelyezkedése, valamint a legénység figyelmetlensége. Noha a hajó valóban jéghegynek ütközött, ha a többi szerencsétlen körülmény nem járul hozzá, talán nem süllyed el. A "balszerencse" sokkal jobb válasz a kérdésre, hogy a Titanic miért is süllyedt el.

22. Milyen óvintézkedéseket tett Smith kapitány, hogy elkerülje az összeütközést?

A navigációs tiszteket szóban figyelmeztették, és üzeneteket is kézbesítettek számukra a közelben fellelhető jéghegyekről, valamint az árbockosár őrszemeit is utasították, hogy figyeljék a jeget a távolban. A hajó elülső részén lévő fedélzeti nyílásokat becsukták, hogy a zavaró fényhatásokat kiküszöböljék, és hogy minél nagyobb legyen a látótávolság. A hajó sebességén nem változtattak, holott ez volt a hajó leggyorsabb szakasza az útja során, s nem helyeztek ki további őrszemeket a rossz látási viszonyok ellenére sem. Bár Smith kapitány kiadta a parancsot, hogy a Titanic több mérfölddel délre térjen el a szokásos hajózási útvonaltól, döntésének okát nem ismerjük. Néhány túlélő tiszt szerint ezzel azt akarta elérni, hogy nagyobb távolságra legyenek a jéghegyektől, manapság azonban sokan úgy vélik - mivel a jéghegy pontos helyzete nem volt ismert, és az irányváltoztatás viszonylag csekély mértékű volt -, hogy Smith inkább azért vezette a Titanicot egy akadálytalan területre, hogy a sebességét növelje a New York felé vezető úton.

23. Figyelmeztették a Titancot a veszélyre?

Igen, az első, jégveszélyre figyelmeztető jelzések rádión érkeztek az ütközés reggelén, 9:00 tájban a Cunard társaság Caronia névre keresztelt hajójáról. A nap folyamán további rádiós figyelmeztetések érkeztek különböző, a jégmező térségében tartózkodó hajókról.

24. Minden figyelmeztetés eljutott a kapitányi hídra?

A délután és az este folyamán a vendégek elárasztották a rádiótávírászt személyes üzeneteikkel. A kommunikációs dugó következtében néhány üzenet nem jutott el a hídig. Ez nagyrészt azzal magyarázható, hogy sem telefon, sem parancsközlő rendszer nem kiépítve a rádiósok és a híd között. Ezért a távírásznak meg kellett szakítania munkáját, és személyesen kellett feljuttatnia az üzeneteket a hídon tartózkodó tiszthez. Kétségtelen, hogy a jégheggyel kapcsolatos figyelmeztetéseket félretette addig, míg a privát üzenetek mennyiségének csökkenése után lehetősége nyílt kézbesíteni őket.

25. Mikor és hol történt az ütközés?

A jégheggyel való ütközés húsz perccel éjfél előtt történt (a Titanic ideje szerint) az északi szélesség 41° 46' és nyugati hosszúság 50° 14' fokánál.

26. Milyen érzést keltett az összeütközés?

A szemtanúk más-más érzésekről számoltak be attól függően, hogy hol helyezkedtek el a hajón. Akik távolabb voltak az ütközéstől, azt állították, hogy "gyenge, súrlódó morajlást" éreztek, vagy olyan zajt érzékeltek, mintha "ezer üveggolyó felett suhantunk volna át", vagy ahhoz hasonlót éreztek, mint amikor a vonat fékez, megérkezve az állomásra. A legénység néhány tagja, aki ott volt az Olympicon, amikor az elvesztette az egyik hajócsavarlapátját, feltételezte, hogy a remegés hasonló okokból következett be - ami mellesleg azt jelentette, hogy a hajó javításra szorul. Az utasok és a legénység olyan tagjai, akik közelebb voltak az ütközéshez, jóval erőteljesebben érezték, az ütközés során letört egyik jégdarab beesett egy nyitott kabinablakon.

27. Honnan jönnek a jéghegyek?

A sarkkör és az Antarktisz környékén a hó nem olvad el, évszázadok alatt vastag jégtakarókká tömörül, és gleccserek alakulnak ki belőle. Idővel ezek a "jégfolyók" egyre lejjebb csúsznak a tenger irányába. Amikor az óceánhoz érnek, a jégmezőkből nagy darabok válnak le, és az áramlattal továbbhaladva jéghegyekké válnak, méretük változatos, lehetnek akár akkorák, mint egy hűtőszekrény, de akkorák is, mint egy kisebb hegy.

28. Mekkora volt a jéghegy?

A szemtanúk leírásai eltérnek, de a jéghegy legalább a hajó előfedélzetéig (a hajó felső fedélzete az előárboc előtt), legalább hatemeletnyire emelkedett a víz fölé, a víz alatt pedig tizenöt emeletnyi mélységre nyúlt.

29. Miért nem látta a legénység korábban a jéghegyet?

Tiszta időben a jéghegyek 15-20 mérföldről észrevehetők a hajóhídról - az árbockosárból távolabbról. Holdfényes éjszakán ez a távolság pár mérföldre csökken a jéghegy, a hajó és a Hold egymáshoz viszonyított helyzetétől függően. A Titanic katasztrófájának éjszakáján a körülmények kedvezőtlenek voltak, ezért a jéghegy egészen addig rejtve maradt, amíg már túl késő volt kikerülni. Nem volt holdfény, ami megvilágíthatta volna az óceánt. A jéghegyeket gyakran ölelik körbe kis hullámok, amik megtörnek a jéghegy oldalán, de csendes időben nincs hullámverés. Ezek nélkül a jéghegy nagy fekete tömegként jelent meg a sötétben, és a hajó orrától csak néhány százméternyire lehetett felfedezni.

30. Távcső vagy keresőfény segített volna?

Megfigyelő pozícióban a távcsövet csak akkor lehet nagy hatásfokkal használni, ha előzetesen szabad szemmel már észrevettek valamit a távolban. Habár a távcsövek felnagyítják a tárgyakat, hátrányuk az, hogy jelentős mértékben beszűkítik a látóteret - ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a horizont kis részének alapos vizsgálata mellett a nagyobb rész teljesen figyelmen kívül marad. Keresőfények alkalmazása jég keresésére megkérdőjelezhető gyakorlat. A fény ugyanis szétszóródik a hajó orra előtt képződő párán, mint az autók reflektoráé a ködben, és nem az utat, hanem a ködöt világítja meg. Ez a "káprázathatás" megakadályozza a távolabbra eső tárgyak észlelését. A megvilágított köd a vakító fény miatt valójában elfedi a kisebb tárgyakat, és nehezíti a fedélzeti tisztek éjszakai látását. A keresőfényeket napjainkban reflektorként használják, hogy mentőcsónakokat keressenek a vízen, vagy saját csónakjaik megvilágítására, vízre bocsátáskor.

31. Miért nem állították meg a víz beáramlását a Titanic szivattyúi?

Bár a Titanicot elegendő számú szivattyúval szerelték fel, azok nem voltak elég erősek ahhoz, hogy a lyukakon beömlő víztömeggel felvegyék a versenyt.

32. Valóban a Titanic küldte az első S. O. S jelet?

Eredetileg a hajók vezeték nélküli vészjelzése a CQD volt, de 1908-ban új kódot vezettek be, az S. O. S.-t., mivel a három pont, három vonal, három pont kombinációja még a legzöldfülűbb kezdő számára is egyszerűen felismerhető volt. A feljegyzések szerint a Cunard Liner SS Slavonia hajója már 1909. június 10-én használta az S. O. S jelet.

33. Mennyi idő alatt süllyedt el a Titanic?

A Titanic 1912. április 14-én, vasárnap este 11:40-kor ütközött a jégheggyel, és 2 óra 40 perc alatt süllyedt el, tehát másnap hajnali 2:20-kor.


34. Valóban szándékosan tartották a fedélközben a harmadosztály utasait?

A nyomozás során sem az amerikai, sem a brit hatóságok sem találtak arra bizonyítékot, hogy szándékosan tartották volna vissza a harmadosztályon utazókat, habár az valóban igaz, hogy az utasok a harmadosztályról értek fel legkésőbb a csónakokhoz. Elfogadható magyarázat lehet, hogy a hajó tisztjeit lekötötte a katasztrófa, és egyszerűen nem foglalkoztak a harmadosztályra vonatkozó evakuációs parancsok kiadásával. A White Starnak ilyen jellegű vészhelyzetre nem voltak kiürítési tervei, és a hajó tisztjeinek figyelmét teljesen lekötötte a helyzet kezelése és a mentőcsónakok vízre bocsátása. A harmadosztály stewardjai visszatartották az utasokat odalent, hogy a kiürítés rendezetten történjen, és várták a kiürítési parancsot, de azt végül senki nem adta ki.

35. Tényleg kettétört a hajó?

Süllyedés közben a Titanic két nagyobb részre szakadt a harmadik és a negyedik kémény között. A tragédia után több szemtanú azt állította, hogy a hajó nem tört ketté, és ez volt az általánosan elfogadott vélemény is, amíg meg nem találták a roncsot.

36. Hol süllyedt el a Titanic?

A Titanic Kanadánál, Új-Fundland partjainál süllyedt el; Lightoller negyedik tiszt a helyre vonatkozó jelentésében az északi szélesség 41° 46', nyugati hosszúság 50° 14' fokát jelölte meg.

utkozes_a_jegheggyel_452.jpg

37. Mely hajók siettek a Titanic segítségére, és melyek nem?

A Titanic vészjelzését számos hajó vette a tragédia éjszakáján, többek között a Carpathia, a Mount Temple, a Virginian, a Baltic, a Caronia, a Prinz Fredrich Wilhelm, a Frankfurt és a Titanic testvérhajója, az Olympic is. Eleinte több hajó indult a katasztrófa helyszínére, de miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Carpathia érhet leghamarabb oda, folytatták eredeti útjukat. A Leyland Line Californian nevű hajója csak néhány mérföld távolságra volt a Titanictól, de megállt éjszakára, mivel a kapitány nem kockáztatta meg az átkelést a sötétben a "jégmezőn". Volt ugyan vezeték nélküli távírójuk, de a rádiós éjszakára kikapcsolta, így nem vette a vészjelzéseket. A mai napig komoly viták folynak arról, vajon gondatlanul jártak-e el a Californian tisztjei, amikor nem néztek jobban utána a távoli rakétáknak és fényeknek.

sullyedo_titanic.jpg

38. Volt-e magyar vonatkozása a Titanic történetének?

A Titanichoz legközelebb lévő Cunard Line Carpathia nevű személyszállító hajó 1912. április 11-én indult New Yorkból Gibraltár felé. Amint vette az első segélyhívást, azonnal irányt változtatott, és egyenesen a katasztrófa színhelyére sietett. Bár a kapitány parancsa szerint teljes gőzzel haladt, négy órába telt, míg odaért. Szerencsére a Carpathia, mely rendszerint tele volt kivándorlókkal, most nem teljes megterheléssel utazott, és a Titanic összes túlélőjét a fel tudta venni. A Carpathia hajóorvosa, a magyar Lengyel Árpád volt, aki a 'Titanic süllyedésekor mentési és orvosi munkájával kiérdemelte az egész világ elismerését."

39. Csak a nők és gyermekek szállhattak be a csónakokba?

A mentőcsónakban hagyományosan a nőknek és a gyerekeknek tartották fent az első helyeket, a férfiak csak később következtek; a Titanic kevés mentőcsónakjából adódóan ez gyakorlatban azt jelentette, hogy a veszteséglistán többnyire férfiak szerepeltek. A hajó bal oldalán a mentőcsónakok vízre bocsátását Lightoller tiszt végezte, aki a hagyományt szó szerint értelmezte, és megakadályozta, hogy a csónakokra a legénységükön kívül más férfiak is feljussanak. A süllyedés kezdeti szakaszában a nők vonakodtak elhagyni a hajót, mert eleinte nem látszott, mekkora a baj, így az első csónakok meg sem teltek. A hajó menetirány szerinti jobb oldalán Murdoch tiszt másképpen értelmezte a parancsot - először a fedélzeten lévő nőket és gyermekeket helyezte el, majd a fennmaradt helyeket azokkal a férfiakkal töltötte meg, akik menni akartak.

40. Hány ember veszett oda?

A múlt század fordulóján az utaslistákat a hajó indulásáig nem tudták pontosan összeállítani, mivel a jegyeket bármelyik White Star irodában az utolsó pillanatig meg lehetett vásárolni. Csak a hajó kifutása után állította össze a személyzet a jelenléti ívet. Így az egyetlen teljes utaslista odaveszett a Titanickal együtt, és ez nagyon megnehezítette a holtak és a túlélők listájának összeállítását. A katasztrófa utáni hetekben a Brit Kereskedelmi Bizottság, Lord Mersy mint "roncsmegbízott" és az amerikai Szenátus vizsgálóbizottsága állított össze veszteséglistákat, melyek a rendelkezésükre álló források különbségei következtében eltértek egymástól.

41. A kazánházi tűz süllyesztette el a Titanicot, vagy hozzájárult az elsüllyedéséhez?

Széntüzelésű hajókon néha spontán módon kialakult egy-egy kisebb parázslás a szénraktárakban. Habár ezeket "széntűznek" hívták nagyon ritkán származott belőlük veszélyes tűz, inkább egy grillparti izzó faszenéhez hasonlítottak. Az ilyen "tüzeket" inkább bosszantónak tartották, mintsem veszélyesnek, és a gépészek rendszeresen hagyták parázslani, míg a tűz fészke feletti szén elfogyott, és hozzá tudtak férni, hogy eloltsák. Volt egy néhány napig tartó kisebb széntűz a Titanicon de semmi bizonyíték nincs arra, hogy ez károsította volna a hajó szerkezetét, vagy hozzájárult volna a tragédiájához.

42. Kicserélték az Olympicot és a Titanicot egy biztosítási csalás miatt?

Ez egy "mesterségesen gerjesztett vita" volt. Néhány éve kitalálták, hogy az Olympic egy korábbi ütközés során olyan súlyosan megsérült, hogy nem lehetett gazdaságosan megjavítani, és visszaküldték a kivitelezőnek, hogy az azonosságát kicseréljék az éppen építés alatt álló Titanicéval. Az "elmélet" azon a feltevésen alapul, hogy a "Titanic" (valójában a sérült Olympic) egy súlyos biztosítási csalás részeként szándékosan ütközött a jégheggyel,; bár az életek elvesztése nagyon is "valós" baleset volt, hiszen eredetileg a White Star Line Baltic nevű hajójának a közelben kellett volna lennie, hogy hősiesen megmentse az embereket. Az "elmélet" teljes mértékben cáfolható az Olympic és a Titanic közötti, jól dokumentált fizikai különbségekkel. Továbbá nincs a hajótestnek olyan része, ahol ne a Titanic azonosítója, a 401 szerepelne. Ráadásul az évek múltán az Olympicról több száz tárgyat árvereztek el - a hajót 1935-ben ítélték szétbontásra. Az Olympicról származó minden egyes tárgy az Olympic azonosító számát, a 400-ast viselte.

43. Gyenge volt a Titanichoz felhasznált acél minősége?

Valóban igaz, hogy a Titanic építésére használt acél a mainál gyengébb minőségű volt, de senki sem bizonyította, hogy az anyag kémiai szennyeződése vagy fizikai tulajdonságai következtében pusztult el a hajó vagy a rábízott életek.

44. Hol van a Titanic roncsa?

A Titanic roncsai New Yorktól 963 mérföldre (1783 km) északkeletre és az új-fundlandi partoktól 453 mérföldre (839 km), délkeletre találhatók.

45. Milyen mélyen van a roncs?

A Titanic 2,5 mérföld (4 km) mélységben fekszik a tenger fenekén, ahol a nyomás négyzetcentiméterenként 422 kilogramm.

46. Kiemelhető-e a Titanic?

Sajnos - bár a technika mai fejlettségi fokán már megoldható lenne - a roncs túlságosan törékeny ahhoz, hogy kibírja a kiemelést és a szállítást.

47. Összeomolhat-e a Titanic?

Igen, de nem tudni, hogy mikor. Már az utóbbi 20 év alatt is, amióta megtalálták a Titanicot, történtek változások a szerkezetben. A hajó tatrésze összepréselődött, a tiszti negyed, a tornaterem és a sétálófedélzet tartószerkezete pedig továbbrothadt.

48. Milyen állapotban van a Titanic belseje?

A Titanic építése során használt puhafa többsége, például a kabinok és a luxuskabinok fenyő válaszfalai teljesen eltűntek. A hajó belsejében emiatt hatalmas acélbarlangok tátongnak, a megmaradt fedélzeteket pedig vastag iszapréteg borítja. Mindamellett megmaradt valami az egykor fényűző dekorációból, leginkább a roncs csendesebb vizű részeiben, ahol az áramlás hiánya gátolja a fával táplálkozó organizmusok működését. A mennyezetek és falak díszítő berakásai, a faburkolatok és a díszes ablaktakarók vannak a legjobb állapotban az első osztály fogadótermében a felsőbb fedélzetek néhány luxuskabinjában.

49. Hány túlélő él még ma is?

Kettő túlélőről tudunk.

50. Ki találta meg a roncsot?

A roncs helyét Dr. Robert Ballard és Jean Louis Michel egy közös amerikai/francia expedíció során találta meg 1985. szeptember 1-jén, hajnali 1:05-kor.

51. Kié a roncs?

A tengerészeti törvények értelmében a hajó tulajdonosa rendelkezik a hajó - és természetesen a roncs - felett, hacsak le nem mond róla, vagy ha szokatlanul hosszú idő telik el azután, hogy a hajó elsüllyedt. Általános vélemény, hogy amikor a White Star Line eladta a céget a Cunardnak, az ügylet a Titanicra nem vonatkozott, hiszen az elsüllyedt, és nem találták meg. A hajótest egy részére több biztosítónál is kötöttek biztosítást, de egyik cég sem követelte még magának a hajót. Ez ideig semmilyen bíróság sem adományozott tulajdonosi jogokat elbirtoklás alapján másik személynek.

52. Hogyan szerezte meg az RMS Titanic, Inc. (RMST) a Titanic hajómentési jogait?

A tengerészeti törvényeket betartva az RMST 1993-ban tárgyakat hozott fel a roncsból, és a norfolki tengerészeti törvényszék elé vitte őket. Az RMST végigjárta a hajó lefoglalásának hivatalos menetét, illetve szándékát nyilvánosan be is jelentette, továbbá felkért mindenkit arra, hogy nyújtson be keresetet a szövetségi törvényszéknek, és támadja meg a jogokat. Több mint hétszáz biztosítótársaság nyújtotta be igényét, melyeket végül rendeztek. 1994. június 7-én az Egyesült Államok kelet-virginiai kerületi bírósága kimondta, hogy az RMST a hajómentési jogok birtokosa, mind a roncs, mint a roncs környékére vonatkozólag, és ezzel mindenki mást kizárt a leletmentésből. Az RMST az egyetlen olyan társaság, amely felhozott és megőrzött tárgyakat a Titanicról.

53. Hány expedíciót vezetett az RMS Titanic, Inc.?

Az RMS Titanic, Inc. hét kutató- és gyűjtőexpedíciót szervezett a Titanic roncsához: 1987-ben, 1993-ban, 1994-ben, 1996-ban, 1998-ban, 2000-ben és 2004-ben.

54. Hány tárgyat állított helyre az RMS Titanic, Inc.?

A mai napig az RMS Titanic, Inc. több mint 5500 tárgyat tárt fel és konzervált a roncsból, igen széles skálán, a finom porcelántól kezdve a hajótest egy 17 tonnás darabjáig.

55. Miért fontos, hogy feltárják és konzerválják a leleteket a Titanic roncsaiból?

A mélytenger-fenék kedvezőtlen környezeti feltételei közt az idő múlásával az ember alkotta tárgyakat elpusztítják a baktériumok, elkopnak az üledékek alatt, és korrodálják őket a sók és savak. A fémevő mikroorganizmusok lassan magát a hajótestet is elpusztítják, egyszer majd összeomlik a tengerfenéken. A ki nem mentett tárgyak gyakorlatilag örökre elvesznek. Az RMS Titanic Inc. elkövet mindent annak érdekében, hogy a lehető legtöbbjüket kiemelje, konzerválja és bemutassa a nagyközönségnek annak érdekében, hogy fizikai emléket is állíthasson a hajónak és azoknak az embereknek, akik a szerencsétlenségben elpusztultak. Erőfeszítéseiknek köszönhetően az egész világ esélyt kap arra, hogy olyan tárgyakat lásson és érintsen, melyek a pusztulás szomorú tanúi, és bepillantást engednek a tragédia emberi dimenzióiba.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 47
Tegnapi: 43
Heti: 47
Havi: 1 299
Össz.: 258 802

Látogatottság növelés
Oldal: 55 kérdés és válasz a Titanicról
RMS Titanic - © 2008 - 2017 - rmstitanic.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: titanic roncsai - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »